taboo (2002)
iró: chrish fisher
rendező: max makowski

6 egyetemista fiatal az esti piálásukat egy játékkal dobja fel, miszerint kapnak fejenként egy-egy, a szexuális perverziójukat firtató, kérdést, melyre anonim módon egy igent vagy egy nemet kell megadni válaszul. utána a kártyákat összekeverik és mindenki felolvass egy kártyát és a rá adott választ.
egy év múlva, szilveszter éjelén, újra összegyűlnik a társaság. pontban éjfélkor egy rejtélyes küldemény érkezik, mely csupán hat kártyát tartalmaz, rajta egy-egy meghatározás. hamar kiderül, hogy a szavak az egy évvel ezelötti játék válaszaival vannak kapcsolatban. ezek után, ahogy az várható, a házban levők egymás után kezdenek elhullani. az biztos, hogy valaki közülük a gyilkos, de ki és miért?

ha ezek után azt mondom, hogy a film alapötlete nem eredeti, akkor még igencsak finoman fogalmaztam. az író fejében valószínüleg az mozgott, hogy milyen mokás lenne az agatha christie féle 10 kicsi négert összekeverni a scream filmekkel és megfejelni a saw és a hetedik történetével és hangulatával. namost ez az, ami baromira nem sikerült neki. a film annyira kiszámítható, hogy az már egyenesen nevetséges. mind a történet, mind a "fordulatok". a nem túl ismert szereplők inkább gyengék, mint közepesek (ráadásul számomra eddie kaye thomas már örökre paul fincher marad az american pie-ból), a képi világ súlyosan közhelyes és a történet több helyen sikoltva kiált egy normális forgatókönyvíróért és dramaturgért.
a film egyetlen pozitívuma, hogy a maga 80 percével csak egy picivel hoszabb, mint kellene.
ez a film rossz. nagyon. nemhogy megvenni nem szabad, de letölteni sem érdemes. pedig a sztoriból lehetett volna egy jó-közepes filmet csinálni
jóságfaktor:
No comments:
Post a Comment