[kult.see] borderland

borderland (2007)

író: eric poppen, zev berman

rendező: zev berman

két mexikói nyomotó hatol be egy elhagyatottnak látszó házba, hogy elbeszélgessenek a helyi kábítószerkartel vezérével. a helységekben található nyomok okkult szertartásokra utalnak és pechjükre előkerül a keresett "papa" két embere, minek következtében az egyik zsaru érzéstelenítés nélkül megválik az egyik kezétől és mindkét szemgolyójától. a másikat életben hagyják, hogy terjessze amit látott.

a főcím után ugrunk egy évet az időben és látjuk amint három fiatal, frissen éretségizett srác elindul az usa-mexikói határra, hogy bulizzanak egy nagyot. persze nem egészen úgy alakul a kiruccanás, ahogy tervezték és az egy évvel ezelőtti események összekapcsolódnak a jelennel.

a főcím előtti részek nagyon erős felcsapással indítják a mozit, amolyan saw-os naturalizmussal. a főcím után pedig szinte azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy ez bizony, egy hostel 2.0. de ez ne ilyesszen el senkit, mert sokkal, de sokkal jobb alkotásról van szó, mint eli roth primitív és buta mozija, tehát a hasonlóság csak a történet alapvonalában nyilvánul meg.

a mozi jelentős része nyugodt, már-már lapos, de ez jól felvezeti az ütősebb pillanatokat, illetve a befejezését a műnek. reális és kellően véres darab, melybe ügyesen belecsempészték a kellő okkultizmust, hogy legyen valami indok is a vérengzésre és az "amerikai lét" és a "mexikói lét" közötti igen komoly külömbséget. a képi világ "tipikus" sok meleg, sárga fény és ezáltal szinte süt róla a poros, meleg, fülledt mexikó minden rezdülése. ehhez társul egy meglepően jó és hangulatos score is. de ami kimelei az ezerszer látott tucat sablonhorrorok közül az a szereplogárda. szinte senki nem kiemelkedő, de korrekten válogatott figurák. aki mégis meglepő és legalább egy plusz pontott hozott az összpontszámban az sean astin, akit szinte mindenki ismer, mint a lord of the rings sam-je, de itt nagyon pöpecül hozza a felpuffadt, elhízott töbszörös gyilkos figuráját. tényleg meglepően jó az alakítása. de a többieket se éri panasz (azt azért szem előtt tartva, hogy egy slasher mozi szereplőját se fogják oscar-ra jelölni), korrekten hozzák az elvártat. (nem úgy, mint a hostel primitiv karakterei). és van egy két kellemes meglepetés a történetvezetésben is, hisz ritka az, hogy egy horrorfilm főgonosza csak simán meghal és nem jön vissza n+1-szer a halálból, vagy hogy a tökös vagány gyerek berezel és húzna haza.

a film összességében inkább jó, mint rossz és egy-két megtekintést megér. szeretném megérni, amikor az ilyen filmek jelentik majd a horroműfaj alsó határát. és mellékesen nem szabad elfelejteni, hogy valós események alapján készült a film forgatókönyve (erről itt)

jóságfaktor:

trailer: