Friday, May 8, 2009

[kult.see] nightmares and dreamscapes - season 1, episode 2 - crouch end

crouch end (2006)

író: stephen king, kim lemasters
rendező: mark haber

egy fiatal, szakadt, csupa kosz nő állit be a crouch end-i rendőrörsre, hogy bejelentse a férje eltünését. a nyomozó kérésére elmeséli a történetüket, miszerint mint ifjú házasok érkeztek nászútra londoba. a férj, lonnie, aki feltörekvő ügyvéd, egyik crouch enden élő kollegája meghivja a párt magához egy vacsorára. már a helyszinrejutás sem egyszerű,  hisz a taxis eltünik, miután elmondott pár dolgot a helyről. például azt, hogy ott szakadt fel a valóság szövete és más dimenzióból származó lények kerülnek át a mi világunkba. ez persze nem tántorítja el a férfit attól, hogy eljussanak a céljukhoz. útközben egyre több furcsa és ijesztő dologgal szembesülnek, majd végül teljesen elvesznek az üres utcák sikátorában.
kicsit h.p. lovecraftosnak tűnik a történet? nos, ez valószínűleg nem véletlen, hisz ez a novella egyfajta tisztelgés a horror nagymestere előtt, továbbá eredetileg a "new tales of the cthulhu mythos"-ban jelent meg. már csak emiatt is kötelező, hogy erősen hajazzon a klasszikus cthulhu történetekre. nem csak a történet elmesélése illetve a szereplők lovecraftiak, de jópár direkt utalás is van a filmben a stilusteremtő mesterre. elég csak az utcákon levő cégérekre gondolni (cthulhu kryon, alhazred és társai) vagy a "dimenziók" szerepeltetése. másrészte a történet helyszine is tisztelgés a kortársak előtt, hogy crouch enden jópár hires horror iró él(t). pl clive barker vagy king jóbarátja és írótársa peter straub is.
maga a film az első epizódhoz hasonlóan kivételesen jól sikerült alkotás. itt mondjuk a novella is lényegesen jobb volt, mint a battleground esetén. a rendező nagyon jól elkapta, hogy a cthulhu/lovecraft filmenk hogyan kell megjelennie a vásznon. a kameraszögek, a színek (illetve azok hiánya), az őrület ábrázolása mind-mind nagyon jól hozzák az elvárt hangulatot. és ezt még a kicsit gyengébben elkészített maszkok sem tudják lerombolni. a szereplők is rendben vannak. claire forlani továbbra sem szép, az én izlésemnek legalább is, de mégis valami végtelenül bájos. eion bailey pedig jól hozza az öntelt ficsur figuráját.
egyszóval ez a rész is kifejezetten kellemes volt.

jóságfaktor:

No comments:

Post a Comment